2014. március 18., kedd

Jóllakottság Ladányban



Azt tudtam, hogy egyszer meg fogom mutatni az osztályomnak a ladányi - mi, környékbeliek csak Ladánynak hívjuk Nádasdladányt - Nádasdy kastélyt. Hogy miért? Hát mert sokáig, évtizedekig csak a romos épületet láthattuk, aztán volt olyan időszak, amikor még azt sem...
Mindenki örült, amikor megkezdődött a felújítás és aminek az eredménye ez a gyönyörű épület lett. 
Volt más oka is persze...
Mert hát a kastélyt két időpontban ajánlott látogatni. Egyszer a medvehagyma érés idején, - de ekkor mindenképp - és minden más időpontban...
Most amerre a szem ellát, - van hová, a 23 hektáros parkban - mindenütt medvehagyma zöldell. Ennél már csak az lesz szebb, mikor majd virágzik.(kb. egy hét múlva) Akkor hófehér-zöld virágmező lesz mindenfelé.
...és eddig még csak a szépérzékünk jóllakottságáról beszéltem, a hasunk majd csak a végén következik... :-)
De visszatérve a szépséghez: nyolc helyiséget tudtak eddig berendezni a helyiek, korabeli bútorokkal, festményekkel, használati tárgyakkal, helyreállított, restaurált berendezéssel, de ezek közül is kiemelkedik a Hősök Csarnoka, a Nádasdy család híres tagjainak festményeivel, a faragott vörösfenyő burkolattal, a több mint száz gyertyás kovácsoltvas csillárokkal, a színes ólomüveg ablakokkal, egyszóval csodálatos...
Kíváncsiak voltunk az alagsori tőzegkazánokra, amikkel a kastély légfűtését biztosították a helyi tőzegből, megnézhettük a síneket, amiken az ételt szállították a konyharészlegből az ebédlőig, a tőzeget a tárolókból a kazánokig, láthattunk régi eszközöket, de ugyanitt láttunk furcsa feliratokat, ijesztő álarcokat, figurákat...rémes hangulatot árasztó szobákat, de most szerencsére volt világítás, így nem ijedtünk meg...nagyon.
Megtudtuk, hogy nagy, 400 fős Halloween partikat rendeznek itt a kastélyban minden ősszel és mivel mi is szeretjük és meg is rendezzük a saját Halloween napunkat, gyorsan meghívást is kaptunk a következő ilyen ladányi rendezvényre.
Itt az alagsorban lakhatott jól az adrenalin-, felfedezés éhségünk, hiszen itt volt sok sötét terem, ismeretlen rendeltetésű eszköz, ijesztő figurák, feliratok...
Ilyen élmények után szedtünk medvehagyma "hegyeket", ami meg se látszott a zöld mezőben és készülődtünk a hazaindulásra.
Mi lett a sok medvehagymával?
 
Másnap, vagyis ma, lányaink medvehagymás pogácsát sütöttek életvitel órákon. Nem számolták, de alulbecsülve is több mint háromszázat...
Minden osztálynak jutott belőle.
Persze nekünk 8.a-soknak is, így aztán nem véletlenül írtam az elején, hogy még sor kerül a hasunk kényeztetésére is...
Azt mondják a hozzáértők, hogy az igazi gasztronómiai élményhez a látvány is hozzátartozik, több fogáson keresztül...
Az igaz, hogy nálunk csak egy fogás volt, de jóllaktunk. Láttunk sok szépet, természetit és építettet, felfedeztünk pókhálós lépcsőket, téglaboltozatos, sötét termeket, izgultunk a halloweenes díszletek miatt és már készülünk az őszi látogatásra...

...és ami csak a látogatás reggelén derült ki:
Réka izgatottan jött iskolába, mert mikor édesanyja megtudta, hogy a kastélyba jövünk látogatóba, elmesélte lányának, hogy az ő nagymamája és nagypapája - Réka dédmamája és dédpapája - ebben a kastélyban dolgoztak, mint szakácsnő és lovászmester. A dédmama használta az alagsori hajtányt az ebédszállításhoz, a dédpapa pedig ott lovagolt a parkban, ahol mi szedtük a medvehagymát...
A dédunoka pedig láthatta majdnem a régi fényében a dédik munkahelyét... Borzongató...
De ilyen az igazi desszert... :-)


Jobbra diavetítésben láthatók a ladányi képek...